Napló, 2003-03

 

Tisza fa - újság cikkek

 

Napló, 2003-03

Tóth B. Zsuzsa: Egy darabka természet

A diszeli alkotó festőművészként, grafikusként már régóta ismert volt, amikor úgy érezte, hogy kézenfekvőbb dolgokkal kell foglalkoznia. Saját háza felújítása során egyedi, művészetének jellemzőit visszatükröző nyílászárókat készített. Az egyenes vonalakat nélkülöző, alakjukban a fa erezetének vonalát, a péterszegeket követő bútorok a természet sokszínűségére emlékeztetnek. Virágtartói a trópusok növényeinek alakját, ablakai pedig a mesevilágot idézik. Igényesen, rendkívüli pontossággal kivitelezett kézimunkái láttán felkérést kapott bútorok, kisebb-nagyobb berendezési tárgyak, nyílászárók készítésére.
Munkái papíron születnek, a megtervezett darabokhoz aztán sablonokat készít, majd pedig a kivitelezés során utat enged saját fantáziájának, hangulatának, de a megrendelő kéréseinek és a faanyag adottságainak is. A munkafolyamat során lakása mellett kialakított, jól felszerelt műhelyében fontos szerepet kapnak a vésők, és szükség van a méhviaszra, lakkra. Leginkább a természetes anyagokat veszi kézbe és legkevésbé a ragasztót. Tisza-Kalmár György szívesen dolgozik többek közt bükkből és vörösfenyőből, sokszor egy-egy darabon belül is válogatva az alapanyagokat. A diót a bükkfával szereti házasítani, a harmóniát sugárzó eredmény pedig különösen vonzza a tekintetet.
Bio- és vályogházba, valamint panelba egyaránt készített már bútorokat, munkáinak szépségét, mívességét, precizitását elismerték a tengeren túl is. Bár konkurencia nincs, hiszen az asztalosok nem vállalják a tizedmilliméter pontossággal készülő, heteken át munkát adó darabok gyártását, manapság mégis egyre kevesebb a megrendelés.
A környéken legfeljebb a külföldiek, Balaton parti nyaralójukat berendező ingatlantulajdonosok ékesítik házukat Tisza-Kalmár étkező- és hálószoba garnitúráival, virágtartóival, fésülködő szekrényeivel. Csekély számú fővárosi megrendelés is van, vidékre azonban nem szívesen utaznak le a kuncsaftok.
Akárhogyan is van, azt beszélik, hogy egy csepeli családi ház előtt állítólag rendre az árokban kötnek ki a kerékpározók, akik nem tudják levenni szemüket a Tisza-Kalmár-féle ablakról.